19 nappal azután, hogy nekivágtak a sziklamászás egyik legnagyobb kihívásának, Tommy Caldwell és Kevin Jorgeson elérte a Yosemite-völgyben fekvő 910 méteres sziklafal, az El Capitan a csúcsát. Először sikerült valakinek szabad mászóstílusban meghódítania a hírhedt Dawn Wall-t. Caldwell és Jorgeson nem sokkal 18:00 után értek fel a csúcsra, ahol egy 40 fős, barátokból, családtagokból és persze újságírókból álló csoport fogadta őket, akik mintegy 13 kilométert túráztak azért, hogy a csúcson várhassák a két mászót. Természetesen azonnal előkerültek a pezsgőspoharak is.

Caldwell-t hét éve kísérti a gondolat, hogy hogyan lehetne szabad stílusban megmászni a Dawn Wall-t, a sziklát, amiről sokan úgy vélték túl meredek és túl nehéz ahhoz, hogy a szabad megmászásáról egyáltalán álmodni lehessen.

„Nem hódítani jöttünk” – írta Jorgeson a Twitteren, 610 méter magasról – „hanem valóra váltani egy álmot.”

December 27-én indultak útnak, teljesen eltökélten arra, hogy addig maradnak az El Cap-on, amíg nem sikerül minden egyes kötélhosszt mindkettejüknek megmászni szabad stílusban. Az alaptáboruk három 2*1 méteres sátorból állt, ami sziklaszögekkel és nylon kötelekkel rögzítettek a tükörsima gránitfalhoz. Reggelire teljes kiőrlésű bagelt ettek krémsajttal, piros kaliforniai paprikával, uborkával és szalámival vagy lazaccal. Esténkén whiskeyt kortyolgattak. Néhány naponta egy, a földön várakozó barátjuk egy leeresztett kötél segítségével feljuttatott nekik némi friss ellátmányt és vizet.

Az első hat napon gyorsan haladtak, pillanatok alatt megvolt az első 14 kötélhossz a 32-ből, pedig a legnehezebbekből is akadt itt jó néhány. A korábbi öt próbálkozásuk során még sosem jutottak feljebb a 12. kötélhossznál. Amikor január 1-én mindketten sikerrel vették a 14. kötélhosszt mindenki bizakodóbbá vált.

A 14. kötélhossz után a tapasztaltabb 36 éves Caldwell fokozatot váltott. Kötélhosszról kötélhosszra haladt és két héttel a beszállás után már túl volt a 20 kötélhossz szabad megmászásán is, ami után már csak könnyű szakaszok vártak rá.

A 30 éves Jorgesonon viszont kifogott a 15. kötélhossz. Tíz napon át próbálkozott, minden alkalommal sikertelenül. Az idő sem volt mindegy – minél több időt töltöttek a falon, annál nagyobb esély volt arra, hogy az időjárás rosszabbra fordul és nekik le kell ereszkedniük. A siker kezdett kicsúszni Jorgeson bekötözött, vérző kezei közül. Ráadásul nagyon jól tudta, hogy a társát is hátráltatja. Ha nem csinálja meg villámgyorsan a 15. kötélhosszt, akkor Caldwellnek döntenie kell: vár vagy megcsinálja egyedül.

„Mindennél jobban szeretném, hogy együtt jussunk fel” mondta Caldwell a 13. napon. „Mindent meg kell tennünk, hogy így legyen. Kevin nélkül nem lenne az igazi felállni a csúcsra. Ennél rosszabbat el sem tudok képzelni. Komolyan.”

Január 9-én Jorgeson végre sikeresen túljutott a 15. kötélhosszon. A siker úgy felvillanyozta a csapatot, hogy szinte szárnyra kaptak. Jorgeson azt mondta, hogy sziklaszilárdan eltökélte, ugyanolyan gyorsan feljut a 20. kötélhosszig, mint a társa. Úgy mászott, mint akit kergetnek!

Hétfőre Caldwell és Jorgeson is feljutott a Wino Tower nevű párkányra. Alattuk ott tátongott a 610 méteres mélység, az El Capitan legnehezebb útja, amit valaha megmásztak szabadon. A következő két napban befejezték a hátralévő szakaszokat – játszi könnyedséggel, már ha az előző napjaikra gondolunk.

„Tommy-nak és nekem nagyon különböző a hozzáállásunk és a személyiségünk” mondja Jorgeson. „De azt hiszem nagyon jól kiegészítjük egymást. Sok szempontból Tommy optimizmusa az, ami lehetővé tette mindezt. Hat év sikertelen próbálkozás után könnyű lett volna azt mondani, hogy kész, a Dawn Wall-t lehetetlen szabadon megmászni. Sokat számított ez az optimizmus ebben a projektben.”

Caldwell számára az összes eddigi mászása betetőzését reprezentálja ez az út, a mászásét, ami megtanította arra, hogy az életben nagy célokat kell kitűznünk magunk elé.

„A Dawn Wall a tökéletes helyszín, ahol megmutathatom a fiamnak, Fitz-nek, azokat az értékeket, amiket át akarok adni neki.” írta Caldwell az Instagramon egy kép mellé, ahol a fiával épp átölelik egymást. „Optimizmus, kitartás, eltökéltség és annak a fontossága, hogy merjünk nagyot álmodni.”

Fotó: Bligh Gillies
ForrásNational Geographic

REEL ROCK 10 FILMEK

 

Bemutató partnerek

VISSZA