A mászósport legjobb fesztiválja idén is nagyot alakít

A mászófilmek kulcsa az, hogy egyszerre szóljanak a kisbuszban élő, dirtbag mászókhoz és a karosszék-alpinistákhoz. Ehhez a kombóhoz senki nem ért jobban, mint a Reel Rock Film Turné mögött álló Pete Mortimer és Josh Lowell. A két filmes 2006-ban indította el a sorozatot, ami olyan sportolókat repített a nemzetközi ismertségbe, mint Alex Honnold, Ueli Steck vagy éppen a nemrég elhunyt Dean Potter.

Mortimer (41) és Lowell (42) egykor a Colorado College diákjai voltak és sokat másztak együtt. Mindketten filmstúdiót alapítottak, az egyik a Sender Film-et, a másik a Big UP Production-t. A Reel Rock eredetileg azért született, hogy a nagyközönségnek is bemutassák a munkájukat, de aztán – villámgyorsan – kulturális eseménnyé, a mászóvilág piros betűs ünnepévé vált. A turné az idén már több mint 500 helyszínen és – az antarktiszi vetítéssel – immár hét (!) kontinensen várja az érdeklődőket.

Mi a turné sikerének a kulcsa?

MORTIMER: Egyfajta hidat képezünk a mászóvilág és a mainstream média között. Mászók vagyunk, ezekkel a srácokkal lógunk, belülről látjuk ezt a világot de filmesek is vagyunk és szeretjük a dokumentumfilm műfaját. Az, hogy a Reel Rock eljutott a 40-50 vetítéstől az 500 vetítésig annak is köszönhető, hogy maga a mászósport is egyre népszerűbb.

Van kedvencetek?

LOWELL: Tavaly A Völgy lázadása hatalmas lépés volt számunkra. Pete és Nick Rosen öt éven át gyűjtötte az anyagot ehhez a filmhez, én pedig egy évet töltöttem a vágással. Teljesen más szintre vitt minket. Olyan alkotás született, ami nem csak egy szűk réteghez, hanem egy sokkal szélesebb közönséghez tud szólni.

MORTIMER: Szerintem A Völgy lázadása mindent megmutat: az alternatív életstílust, az ellenkultúrát, a közösséget, azt, hogy hogyan lehet kísérletezve, nem az anyagi javak hajszolásának mentén élni. Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy melyik filmünket nézze meg, akkor ezt ajánlanám.

Ronaldo Garibotti: Tommy és Alex a traverz első csúcsán, Aguja Guillaumet 

A Line across the sky-t végigviccelik a srácok. Hogy lehet ilyen könnyedén farkasszemet nézni a veszéllyel? Hogy alakult ez így?

MORTIMER: Hallottuk, hogy mit tervez Alex és Tommy, de nem igazén hittük, hogy meg tudják csinálni. A kezükbe adtunk egy kamerát és azt mondtuk nekik, hogy „Használjátok amilyen gyakran csak tudjátok!”. Aztán imádkoztunk. Amikor Tommy elhozta a felvételeket kicsit bocsánatkérőn azt mondta, hogy bocs srácok, annyira kemény volt, hogy nemigen tudtunk filmezni. De eszméletlenül jó volt nézni az anyagot. Nagyon durva dolgot vittek véghez – egy 50 éve kísértő projektet, mégpedig Alex életének első alpinista túráján – és közben meg végigröhögték az egészet! Ezután nehéz komolyan venni bármit!

LOWELL: Eszméletlen volt végignézni a felvételeiket, miután tudtuk mi volt a vége. Szinte csak sejtésük volt arról mit is kellenek kezdeni a kamerával, néha elfelejtették hogy be van kapcsolva. Mikor befejezték szóltak nekünk, hogy „Srácok, megcsináltuk! De sajnos alig készítettünk felvételeket!”. „Jó, ügyesek vagytok! Akkor küldünk egy producert, meg szerezzünk egy operatőrt és csinálunk interjúkat, meg vágókat!”. Mélységes csend volt a válasz. Később aztán nézegettem a felvételeiket és a következő beszélgetést rögzítette a kamera:

Alex: „Haver, láttad Pete és Josh e-mailjét?

Tommy: „Ja, de nem foglalkoztam vele.”

Alex: „Ide akartak küldeni egy producert. Na ne már!”

Tommy: „Nem is foglalkozom vele és remélem elfelejtődik a dolog.”

Honnold személyisége nagyon átjön ebben a filmben, csakúgy mint a 24 hours Horseshoe Hell-ben. Emlékeztek rá milyen volt amikor először találkoztatok?

MORTIMER: 7-8 éve ismertük meg Alex-et egy Csehországbeli The North Face túrán. Teljesen – már-már mániákusan – a mászásra koncentrált, szinte elviselhetetlen volt. Nem akart beszélgetni, alig bírta kivárni, hogy a többiek megreggelizzenek, mert akkor később lehet nekivágni. Este bevonult a szobájába, magára zárta az ajtót és mászó-magazinokat olvasgatott. Csináltuk vele egy interjút, de akkora seggfej volt, hogy az hihetetlen! Egy dühös, bunkó, mizantróp kölyök! „Lazítanod kéne egy kicsit, haver!” De aztán a sziklamászás remek emberekkel hozta össze és végül egy jópofa, vicces fickó vált belőle. Igazán különleges ember, nem csak egy sportoló a sok közül.

Brett Lowell: Dawn Wall – Kevin Jorgeson

Hogy áll az egész estés Dawn Wall dokumentumfilm?

MORTIMER: Egyelőre papíron már kezd összeállni. 90 perces film lesz, ami betekintést nyújt Tommy életébe és a Kevinhez fűződő barátságába, valamint mindabba, amin keresztül kellett menniük ahhoz, hogy végrehajtsák ezt a fantasztikus teljesítményt. Tommy épp könyvet ír az életéről, úgyhogy most mindenki a kreatív szakaszban van, egymást segítjük.

Mit szóltok ahhoz, hogy a mászás egyre inkább a média érdeklődésének középpontjába kerül?

LOWELL: Örülök neki, hogy végre megkapja az őt megillető csodálatot és tiszteletet. Szerintem a mászók megérdemlik, hogy hősként tekintsenek rájuk és hogy a teljesítményüket elismerjék. Van, hogy az egész úgy jön le, mintha adrenalin-függő, a saját vesztükbe rohanó bolondok lennének, de amikor a riporterek veszik a fáradtságot és tényleg bemutatják miről is szól ez az egész, akkor nagyon jó dolgok sülnek ki belőle, aminek én nagyon tudok örülni!

Forrás: Outsideonline

A budapesti filmbemutató vendége a Reel Rock World Tour igazgatója, aki a 10. jubileumi világkörüli filmturné alkalmából a Reel Rock sikertörténetéről mesél a magyar közönségnek. REEL ROCK 10 FILMEK

Bemutató partnereink

Együttműködő partnereink

Médiapartnereink

site by stromi