A Dawn Wall – A filmrendező, Josh Lowell szemével

1989-ben figyeltem fel Tommyra. 16 éves voltam és Tommy apjától, Mike-tól vettem mászóleckéket a Kolorádói Estes Parkban. Egyszer, a jégeső elől Mike otthonába menekültünk, ahol Mike a kilenc éves fiával, Tommyval kezdett dicsekedni, aki meg tudott csinálni 50 húzódzkodást. Néhány évvel később elkezdtem mászóversenyeken indulni, de a 14 éves Tommy mindet megnyerte.

2003-ban már mászófilmeket forgattam és először az oregoni Smith Rockban rögzítettem Tommyt sziklamászás közben. Nem csak szenvedélyes mászó, de hihetetlenül szerény és megrögzött optimista. Ez a kombináció kifejezetten inspirálóan hat rám, ezért kezdtünk el együtt dolgozni. Öt évvel azután, hogy megismertem, mesélt nekem a Dawn Wall projektről, az El Capitan legmeredekebb, legmerészebb útjáról.

Hosszú éveket töltött azzal, hogy az El Cap más útjain próbálta újradefiniálni a nagyfalas mászás korlátait, de a Dawn Wall fényévekre van ezektől.

Amikor visszanéztem az első felvételeinket a Dawn Wallról, akkor értettem meg miről is van szó valójában. Tommy a fal feltérképezésének korai szakaszában volt. Nézte, hogy vajon merre mehet az út, amit egy nap ő, vagy ha ő nem akkor az utána következő mászók egyike megmászhat. Ott volt 300 méter magasan, hatalmasakat zuhant, őrült mozdulatokkal próbálkozott, 2 méteres ugrásokkal meg ilyenekkel. Megszállottnak tűnt. Valakinek, aki olyasmivel próbálkozik, ami egyértelműen lehetetlen. Akkor értettem meg, hogy a Dawn Wall Tommynak nem egyszerűen egy mászás.

Hét évvel és számtalan próbálkozással később Tommy és a mászópartnere, Kevin újra megpróbálják. Tommynak sikerült megoldania egy újabb nehéz szakaszt, egy lépéssel közelebb került a céljához. Akik követték a küzdelmét a Dawn Wall-al újra reménykedhetnek, mert most először tűnik úgy, hogy tényleg sikerülhet.

Josh Lowell
Forrás: The Dawn Wall